Sikeresen eljutottunk a repülőtérig és már alig vártam, hogy végre a gépen üljek. Sapkában és napszemüvegben végigmentem az ellenőrzés rögös útjain, elbúcsúztam Estebantól és Philip is kijött, hogy elköszönjön, majd végre leülhettem a gépen. Kifelé bámultam az ablakon és arra gondoltam, hogy a fene se akarna ott maradni. Előkaptam az Ipodom, ahogy idefelé is és bekapcsoltam a kedvenc zenéim.