Ékszerbolt

Besétáltunk Dillonnal az üzletbe, ahol mindenfelé csillogott valami. Egy idősebb fazon lépett a pultba, akin egy kib@szott nagy szemüveg volt. Vagyis csak az egyik fele.
-Segíthetek? -kérdezte vigyorogva és lekapta a kütyüt.
-Khm... igen. Egy gyűrűt szeretnék venni a barátnőmnek. Eljegyzés tudja.- vigyorogtam.
-Erre jöjjenek. Itt vannak a gyűrűk. Kis köves, nagy köves, olcsóbb, drágább.- vett elő pár tálcát mosolyogva. Nekem szinte azonnal megakadt a szemem az egyiken.

-Az ott mennyibe kerül?- mutattam a kiszemelt gyűrűre.
-Az? 850 $.- szedte ki a tartóból az ipse én pedig megbabonázva figyeltem.
-Szerinted?- néztem Dillonra vigyorogva.

Apám ennyi ékszert egy helyen még életemben nem láttam.Már azon voltam,hogy megkérem Jared-et,foglalja le a fazont,én addig kipakolom az üzletet,mikor megjelent egy öreg pasas,hatalmas szemüveggel,én meg visszanyeltem a kitörő röhögésem.EGyből mutogatni kezdte a gyúrúket,de Jared már megtalálta a megfelelőt,hiába kapott még elő párat a fazon.Mikor megmutatta melyik lenne az,nem tudtam mást mondazni,mint ezt.
-Ha Ő jut eszedbe róla,ám legyen...és az ára sem vészes. - Előkaptam a zsebemből a pénzt,az öreg meg kigúvadt szemmel bámult.Kifizettem,majd ajándékba még egy kis tartót is kaptunk.Jared beletuszkolta a gyűrűt a zsebébe,aztán gyorsan eltűntünk,nehogy ránkbeszéljen még valamit.A kocsihoz érve aztán nem bírtam megállni és beszélni kezdtem.
-Nézd,marhára örülök,de nálam nem tudtok lakni.Kicsi ház négyünknek... - Mnodtam őszintén a kocsiajtót támasztva,majd beszálltam és beindítottam a kocsit.Kicsit járattam a motort,majd mikor Jared is a kocsiban volt,elindultunk.
-Na most mi lesz?Hazajössz vagy kidobjalak a kórháznál? - Kérdeztem,mert épp a kórház mellett hajtottunk el.

Szinte nem is figyeltem, mi történik, csak a dobozkára koncentráltam és reméltem, hogy Aubrienak is tetszeni fog. Vigyorogva mentem a kocsiig és csak ott tűnt fel, miket beszél Dillon.
-A ház dolgot megoldjuk. Azzal ne foglalkozz. Köszi a gyűrűt tesó. Komolyan.- vigyorogtam.- Majd törlesztem az árát. -dobtam be magam a kocsiba, aztán, mikor megkérdezte merre, ijedten néztem rá.
-Basszus. Nem tom mit csináljak... mi van, ha nemet mond? Nem tudom.- motyogtam aztán eldöntöttem, hogy férfi leszek és a sarkamra állok.
-A kórházba jó lesz. Kösz.- vigyorogtam és megint a zsebembe tettem a kis dobozt.